A GYŰLÖLET BERLINI DILIVONATA

Sok megnyilvánulásom az elmúlt években megosztó volt, mert sosem azt gondolom és mondom általában, amit a tömegmédia hisztériája megkövetel. A berlini PRIDE elleni merénylet kapcsán azt hiszem az emberek többsége megint fogalmi zűrzavarokban van. Újra előveszik a tudattalan előítéleteiket, melyekkel felcímkéznek mindent és mindenkit és egy hatalmas „gyűlöletcunamit” indítanak különböző társadalmi csoportok ellen.

Az esemény pontosabban a következményének társadalmi, pszichológiai elemzéskísérlete előtt szögezzük le, hogy minden merénylet bárki és bármi ellen elítélendő és bűncselekmény.

Hogyan lehet egyszerre elutasítani az iszlamista szélsőséget, az LMBTQ-ellenes erőszakot és a muszlimok kollektív megbélyegzését? Erre teszek most kísérletet.

Az LMBTQ közösség tagjaként, transznemű nőként, a PRIDE-okat alapvetően nem támogató volt transzjogi aktivistaként, humanistaként és a tudattalan előítéletek, címkézések ellen fellépő emberként a véleményem az esetről azt hiszem újra megosztó lesz.

Az LMBTQ-emberek egyenlő méltósága és jogegyenlősége nem alku tárgya. Ehhez azonban nem szükséges egyáltalán szeretni vagy identitásképző eseményként megélni a Pride-ot. A rendezvény kritikája politikai vagy kulturális vita tárgya lehet, de emberek megtámadása azért, mert ott vannak, az élethez, testi épséghez és szabadsághoz való jog megtámadása. Az nem lehet érv azonban, hogy nem kell ilyen „provokatív” eseményeket rendezni, és akkor nem lenne semmi probléma.

A PRIDE rendezvényekkel kapcsolatban sokszor és sok helyen elmondtam a véleményem és úgy gondolom, hogy ezekben az érvekben lenne megfontolandó gondolat a közösség számára, de abban is biztos vagyok, hogy egy terrortámadás kapcsán rosszkor és rossz helyen előhozott érvek ezek. Nem azért nincsen szükség PRIDE-ra, hogy ne legyenek „alkalmak” ellenünk terrorcselekményeket elkövetni.

Nem azért tragédia az esemény, mert „a mi közösségünket” támadták, hanem mert embereket támadtak meg. Ha pedig bizonyíthatóan LMBTQ-ellenes volt a motiváció, akkor azt is nevén kell nevezni, de egyelőre erre a hatósági vizsgálatok még semmilyen bizonyítékot nem találtak, de nem is zárható ki.-

Sokan most azonnal ráugranak a gyűlölet berlini dilivonatára, hogy összekapcsolják a „gyűlöletre méltó csoportokat” és ok okozati összefüggést hoznak az LMBTQ közösség és a muszlim bevándorló emberek kollektív bűnössége között. „Nem jó az LMBTQ ember, és a migránsokat is utáljuk.”

Nem szeretem a Pride-ot, és nem érzem úgy, hogy képviselne engem, de éppen a szabadság lényege, hogy mások akkor is felvonulhatnak, ha én nem akarok velük vonulni. Aki pedig embereket támad meg azért, mert élnek ezzel a szabadságukkal, az már nem a Pride-dal vitatkozik, hanem az emberi szabadságot támadja.

Ezzel együtt az egy nagyon téves és borzalmas gondolat ebben az esetben, hogy az összes muszlim bevándorlóra megint rá lehet nyomni azt a pecsétet, hogy „bűnözők” és Merkel ’willkommen” politikájának itt az eredménye. Óriási tévedés és a tények nem ismeretéről árul el mindent ez a gyűlölettől fröcsögő megközelítés. Ezeket az embereket emlékeztetném azokra a mondatokra, melyeket itthon, magyar gazdák és vállalattulajdonosok mondtak már el többször is. Nincsen senki, aki betakarítsa a földeken a zöldséget, gyümölcsöt, nincsen senki, aki a gyárakban a nem fehérgalléros munkát is elvégezze. Nem véletlen az, hogy távolkeleti vendégmunkások alkalmazását könnyítette az Orbán rendszer. A németek ezekkel a problémákkal már évtizedekkel ezelőtt szembesültek, hogy igenis kellenek a bevándorlók, a gazdasági növekedés megtartásához. Az már egy másik kérdés, hogy ma már ők abban a fázisban vannak – jóval előttünk – hogy már ők sem segítenek ezen.

Az eset kapcsán már az a kérdés is előkerült, hogyan fér össze azzal az LMBTQ-aktivisták palesztinok melletti kiállása. Csakhogy itt megint különböző fogalmakat mosunk össze. A palesztin civil lakosság nem azonos a Hamásszal, a muszlim ember nem azonos az iszlamistával, az iszlamista pedig nem automatikusan terrorista.

Ugyanígy az LMBTQ közösséghez tartozó ember sem azonos a Pride-dal.