A „NEMZETEGYESÍTŐ” VÉRTUNKOLÁS

A TISZA-nak még fogalma sincsen arról, hogy a köztársasági elnöki intézményt átalakítaná-e, és magát az új elnököt hogyan ültetné be a hivatalába. Azt sem tudja, hogy a mostani szokásoknak megfelelően ők javasolnának a parlamentnek valakit, akit a 141 bátor gombnyomogató megszavazna (azt sem tudjuk, hogy kicsodát), vagy átalakítanák a választást és közvetlen választás lenne. Itt pedig a jelölteknek a felállítására nincsen kidolgozott terv és fogalmunk sincsen kikre lehetne szavazni.

Nem tudom mi történt volna, ha tételezzük fel Sulyok lemond azonnal, akkor ki iktatja be az új kormányt, ki kéri fel kormányalakításra messiásurat?

Bennem ezek után az is felmerül, hogy ha egyszerű alaptörvény módosítással lehet majd időszakonként köztársasági elnököt és gyakorlatilag az ország jogi közintézményeinek a vezetőit váltogatni, akkor ez vajon milyen jogbiztonságot, kiszámíthatóságot mutat a külvilág, a befektetők felé? Ki lenne az, aki hosszútávú befektetéseket eszközölne ebben az országban, amelyikben lehet, hogy négy évente teljesen új jogrend, új vezetők kerülnek a jogintézmények élére, új alaptörvénnyel. Ebben bele lehet bolondulni egy idő után.

A Sulyok ügy nem Sulyok Tamásról szól, hanem a köztársasági elnöki intézményről. Ha valaki úgy gondolja, hogy nem tetszik neki a regnáló, előző kormány által kinevezett vezető, akkor egyszerűen hoz egy törvénymódosítást és lecseréli?

Az emberi oldala pedig egy másik kérdés, de ezzel szorosan összefügg. Ha egy miniszterelnököt folyamatosan a bosszú, a megalázás, a bizonyítási vágy a feleségének hajt a megszólalásaiban és tetteiben, akkor az egy hétköznapi emberben sem mutat egészséges mentális állapotot, de ha egy ilyen emberre bíznak egy ország vezetését, az még több kérdést vet fel és nem utolsó sorban előbb-utóbb feltűnik más európai ország vezetőinek is, hogy itt valami nagyon nincsen rendben fejben.

Számomra teljesen érthetetlen, hogy lehet valakit emberi méltóságában megalázni, és magát az intézményi rendszert is megalázni, miközben arról szólnak a teátrális, castrói hosszúságú előadások, hogy most van itt a nemzetegyesítés ideje és mindenki miniszterelnöke akar lenni. Ez így minimum skizofréniába vezeti az embert előbb utóbb. Mondjuk a TISZA agresszorok többségének ez sem okoz semmiféle lelkiismeretfurdalást, ahogy az sem, hogy Szentkirályi Alexendra „leköpös és lekurvázó” posztja alá (nem tudom hogy így volt-e erről nem akarok állást foglalni), a TISZA agresszor ezerszámra írja be, hogy „megérdemelted”, „ez jár neked”, stb…

Álljunk már meg egy pillanatra emberek!

Eddig azt hittem, hogy azért kell messiásúrra szavazni, mert már nem bírja az ország a gyűlöletpropagandát elviselni és mentális romlást okoz a társadalomnak az M1 híradó és a köztéri plakátok.

Mondjuk az látszik a Sulyok ügyben, és a Szentkirályi bejegyzés alatt lévő kommentekben is, hogy ez valóban bekövetkezett és súlyos mentális állapotromlásban van ez a társadalom. Ha több százezer ember annak tud örülni, hogy egy embert nyilvánosan aláz meg az ország miniszterelnöke, és egy másik embert leköpnek az utcán és előbbire még az új miniszterelnök adja a példát is, ott NAGYON NAGY baj van.

Ez már jelentősen túlmutat a politikai pártokon, ideológiákon, a luxizáson, a korrupción, a lopáson és nem magyarázható azzal, hogy „ti is ezt csináltatok, most visszakapjátok”. Ez emberi minimum. Szerintem 2026-ban a TISZA közönség még arra is hajlandó lenne, hogy örömtáncot járva, vérrel csöpögő szájjal gyűlne össze augusztus 20-án a Kossuth téren, ha nyilvános kivégzésre vinnék bármelyik előző rendszerben szolgált prominens embert.

Fogalmam sincsen, hogy mitől lesz itt „rendszerváltás”, ha most a miniszterelnök nem poloskázik, hanem kiközösít, megszégyenít. Mi a különbség? Nekem ez ugyanaz a szint.

És ezért senki az ég világon nem szólal fel hangosan és mondja azt, hogy ELÉG! Ez most mitől jobb és más? A magyar társadalomnak most pont nem arra van szüksége, hogy az elmúlt tizenhat év bűneit sorolja folyamatosan messiásúr, hanem végre legyen már egyszer valaki nagyvonalú, húzzon egy határvonalat és mondja azt, hogy megtörtént nem volt jó, de nézzünk előre és dolgozzunk.

Drakula módjára a vérben tunkolni, és minden falat véres kenyeret „na ugye megmondtam, hogy én képes vagyok rá” vigyorral a pofáján a közönségének felmutatni, akik éljeneznek, az csak a társadalmi feszültség további romlásához fog vezetni, megoldásokat pedig nem fogja segíteni.

El kéne gondolkodni lassan és a miniszterelnöknek és először saját magát, aztán pedig az agresszor közönségét mérsékelni, mert ebből nemzeti tragédia lesz hamarosan.